Zsigmond Vita

Date personale
Zsigmond Vita
Născut	16 iunie 1906 Aiud, Austro-Ungaria
Decedat	1 ianuarie 1998 (91 de ani) Cluj-Napoca, România
Cetățenie	Regatul României Republica Populară Română Republica Socialistă România România Ungaria
Ocupație	istoric al culturii[] istoric literar[]
Limbi vorbite	limba maghiară limba română
Activitate
Studii	Universitatea Regele Ferdinand I din Cluj
Modifică date / text

Zsigmond Vita (n. 16 iunie 1906, Aiud, Austro-Ungaria – d. 1 ianuarie 1998, Cluj-Napoca, România) a fost un istoric cultural și literar maghiar din Transilvania, bibliograf și fratele omului politic maghiar Sándor Vita.

Biografie

A început studiile secundare în 1916 la Gimnaziul Majláth din Alba Iulia și le-a absolvit la Colegiul Național Bethlen din Aiud în anul 1924, unde a predat mai târziu timp de un sfert de secol (1928-1953).

În timpul studiilor la colegiu a fost președintele cercului literar organizat de profesorul Lajos Áprily. În 1928 a absolvit Facultatea de Litere și Filozofie a Universității Regele Ferdinand I din Cluj, obținând calificarea de profesor de limbile maghiară, română și franceză; apoi a studiat încă un an la Paris și Grenoble. În perioada 1933-1940 a fost redactor al revistei clujene Erdélyi Fiatalok. Începând din 1930 a fost colaborator al revistei literare Erdélyi Helikon, iar în 1942 a devenit membru al asociației scriitorilor. În perioada 1943-1944 a fost redactor al revistei literare Havi Szemle din sudul Transilvaniei. Din 1956 și până la pensionare (1968) a lucrat ca bibliotecar la biblioteca Colegiului Bethlen. Și-a petrecut ultima lui perioadă din viață la Aiud și Cluj-Napoca.

Activitatea literară

La început a publicat studii și recenzii cu privire la literatura maghiară din Transilvania (de exemplu, în Kelet Népében: Az erdélyi irodalom útkeresése. 1938/2–5) și a fost atras de etnografie și de literatura pentru copii, dar curând s-a apropiat tot mai mult de cercetare: în acest sens a cercetat timp de zeci de ani istoria științifică și culturală a orașului natal, a prezentat biografiile personalităților maghiare ale urbei în revistele de limba maghiară din Transilvania (Erdélyi Irodalmi Szemle, Erdélyi Helikon, Erdélyi Múzeum, Pásztortűz, Korunk, Utunk, A Hét, Művelődés, Könyvtári Szemle), dar și în publicațiile din Ungaria. Studiile sale au fost publicate în colecția Népismereti dolgozatok publicată de Editura Kriterion în 1976, 1978 și 1980 și în volumul Utunk Kodályhoz (Ed. Kriterion, București, 1984). A fost coautorul manualului de literatură maghiară Gyermek- és ifjúsági irodalom pentru învățarea limbii materne în grădinițe și școli primare (coautori László Király, Miklós Józsa și Edit Jarosievitz, București, 1975).

Scrieri

Nemzet és sors a Bánk bánban (Lugoj, 1941)
Románia magyar irodalmának bibliográfiája 1940-ben, a bécsi döntés utáni időszakban és 1941-ben (Erdélyi Tudományos Füzetek, Cluj, 1943)
A Bethlen-kollégiumi színjátszás a XVII. és XVIII. században (Cluj, 1943)
A nagyenyedi Bethlen-kollégium ifjúságának irodalmi törekvései a reform-korszak kezdetén (Cluj, 1943)
Románia magyar irodalmának bibliográfiája 1942-ben (Cluj, 1944)
Tudománnyal és cselekedettel (studiu de istorie literară, București, 1968)
Áprily Lajos – az ember és a költő (monografie, București, 1972)
Jókai Erdélyben (București, 1975)^[1]
Művelődés és népszolgálat (București, 1983)
Az enyedi kohó (Budapesta, 1986)
Enyedi évek, enyedi emberek (memorii, Miercurea Ciuc, 1998)
Erdélyi sétáló. Művelődéstörténeti tanulmányok; vál. Kozma Mária; Pallas-Akadémia, Miercurea Ciuc, 2000 (Bibliotheca Transsylvanica)

Lucrări editate

Magyar népmesék (împreună cu Ferenc Szentmiklósi, Aiud, 1943)
A vak király (povești folclorice maghiare, Aiud, 1943)
Romániai magyar írók antológiája (Aiud, 1943)
Kerekecske-dombocska (colecția lui János Gáspár, București, 1956, reeditată în 1978)
Pál Gyulai: A szél és a nap (poezii și povești, București, 1975).
Împreună cu Ferenc Szentmiklósi a alcătuit pentru elevii de gimnaziu manualele de Magyar olvasókönyvet („Literatură maghiară”, Aiud, 1943) și Magyar nyelvtant („Gramatică maghiară”, Aiud, 1943).

Corespondența lui cu Sándor Vita a fost publicată de Pál Nagy (Kedves Zsigmond, Târgu Mureș, 2009).

A mai semnat sub pseudonimul Gábor Tinódi.

Note

^ Fényképekkel illusztrálta Marx József

Bibliografie

Romániai magyar irodalmi lexikon (Dicționar al literaturii maghiare din România): Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Gyula Dávid. București–Cluj: Kriterion; Cluj: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.

Lectură suplimentară

Engel Károly: Tudománnyal és cselekedettel. NyIrK 1969/2.
Mikó Imre: Tudománnyal és cselekedettel. Utunk 1969/5.
Ruffy Péter: Vita Zsigmond Áprily-monográfiája. Magyar Nemzet 1973. júl. 1.
Ódor László: Monográfia egy ember dallamáról. Tiszatáj 1973/6.
Markó Béla: „Körön s világon keresztül”. Jegyzetek Áprily Lajos költészetéről. Korunk 1974/5.
Kozma Dezső: Jókai Erdélyben. Utunk 1976/7.
Mikó Imre: Vita Zsigmond hetvenéves. Utunk 1976/24.
Zika Klára: Az enyedi kollégium krónikása. Magyar Nemzet 1979. jún. 22.
Molnár Szabolcs: Vita Zsigmond évtizedei. Művelődés 1981/6.
Sebestyén Mihály: Múzsáknak szentelt kies tartomány. Utunk 1984/5.
Lászlóffy Aladár: Vita Zsigmond 80 éves. Utunk 1986/25;
Lászlóffy Aladár: Vita Zsigmond 85 éves. Helikon 1991/24;
Lászlóffy Aladár: A befalazott… (Vita Zsigmond 90 éves). A Hét 1996/21–22.
Görömbei András: Magyar néző. Nyelvünk és Kultúránk 1986 (66). 104–109.
Áprily Lajos levelei Vita Zsigmondhoz. NyIrK 1990/2.
Kós Károly levelei Vita Zsigmondhoz. Korunk 1990/3.
Pomogáts Béla: Nagyenyed krónikása Vita Zsigmond, Új Forrás 1994/7.
Nagy Pál: Az értékőrző Vita Zsigmond, A Hét 1997/3.
Boldizsár Zeyk Imre: Vita Zsigmond emlékezete. Művelődés 1998/2.
Dávid Gyula: Vita Zsigmond (1906–1998). NyIrK 1998/1.
Kötő József: Vita Zsigmond, Erdélyi Múzeum 1998/1–2.
Markó Gábor: Volt tanárom emlékére. Bányavidéki Új Szó 1998. jan. 16.
Németh Júlia: Az „enyedizmus” jegyében. Vita Zsigmond visszaemlékezései. Szabadság 1998. okt. 22.
Sütő András: Szeretve tisztelt, drága Tanár Úr. Magyar Napló 1998/3.
Szabó Csaba: A rongyosra olvasott könyv és a regényturisztika. Szabadság 1998. jan. 5.
Ruzsa Ildikó: Emlékezés Vita Zsigmondra. Nyugati Jelen 2000. okt. 28–29.
Kovács Ferenc: Száz éve született Vita Zsigmond, Művelődés 2006/5.
Szabó Emília: Vita Zsigmond, az ember (Kortársak és tanítványok visszaemlékezései). Művelődés 2006/5.

[1] Fényképekkel illusztrálta Marx József

[1]