Discuție:Masacrele din Transilvania din 1848-1849

Am scos formatele despre notabilitate (daca masacrele din Kosovo etc. sunt notabile și cele din Transilvania), ton neenciclopedic (care propoziții?), original (care parte? sunt surse), note de subsol (sunt suficiente).--Mycomp (discuție) 21 august 2011 16:37 (EEST)

Dl. Iaaași, modificarea: "Hilda von Klausenburg: Magyarellenes atrocitások Erdélyben és Romániában 1784-1956 - sursa necredibila" necesita explicare. Multumesc, ErdKo 23 august 2011 06:44 (EEST)

Explicatie primita.... ErdKo 23 august 2011 23:44 (EEST)

Nu este nici o dovada ca acel text a fost vreodata publicat undeva si nu este doar un pdf de pe net. In plus numele autoarei este evident un pseudonim, fapt ce intareste suspiciunile (un autor serios nu o sa scrie niciodata sub pseudonim) (Iaaasi (discuție) 24 august 2011 08:34 (EEST))

• (text importat de la Discuție: Avram Iancu.):
• --Zsolt (discuție) 26 august 2011 22:31 (EEST)

Sași și masacre

Am încărcat adineauri pe Commons istoricul Parohiei Romano-Catolice din Abrud, pe care l-am fotografiat acum zece zile la fața locului. În text scrie "coloniștii sași din sec. al XIII-lea au construit biserica în stil gotic". Textul face de asemenea referire la distrugerea bisericii în contextul incidentelor de la 1848, când inclusiv protopopul Kovacs a fost ucis. Biserica în sine este o bijuterie. Până acum n-am cunoscut prea multe amănunte despre masacrele din munți, de la 1848, dar îmi dau seama că au fost pe cât de crunte, pe atât de reale. --Mihai Andrei (discuție) 23 august 2011 14:08 (EEST)

Magyar Katolikus Lexikon, la articolul „Abrudbánya”, confirmă cele scrise de Mihai Andrei:....1271: Abruth. Vsz. már a tatárdúlás (1241-42) előtt telepítettek ide ném. bányászokat. 1271: a kápt. birtoka. Az 1200 k. épített Szt Miklós-tp-ot a tatárdúlás után gótikus stílusban építették újjá.(...consemnat în 1271 sub numele: Abruth. Probabil că încă dinaintea invaziei tătarilor (1241-42) au fost colonizați aici mineri germani. La 1271 figura ca domeniu al capitlului (de Alba Iulia, nota mea). Biserica Sf. Nicolae a fost ridicată în jurul anilor 1200, complet distrusă de tătari, reconstruită apoi în stil gotic, respectiv: ...1849. V. 12: a tp-ot és a pléb-t felgyújtották, a plnost és több hívét megölték. (...la 12 mai 1849, biserica și parohia au fost incendiate, parohul și mulți enoriași fiind uciși)--Zsolt (discuție) 23 august 2011 22:29 (EEST)

• atrocitățile de la Abrud au fost consemnate pe larg în presa și în lucrări de epocă. Iată lucrarea unui prusac (Otto von Wenckstern) care trăia în acea perioadă la Londra:HISTORY OF THE WAR IN HUNGARY IN 1848 AND 1849.BY OTTO WENKSTERN. LONDON: JOHN W. PARKER AND SON, WEST STRAND,1859. La capitolul V., paragraful Events in Transylvania.—Massacres at Kis-Enyed and Zalathna., pp. 156-157 si notele aferente, se poate citi:....They sacked and burned the towns, villages, and manor-houses, and butchered the inhabitants, or tormented them to death. Nagy-Enyed, Zalathna, Abrudbanya, Korosbanya, and Brad, the most flourishing towns of Magyar Transylvania, were left heaps of smoking ruins, while in their streets lay, half burnt, the mangled bodies of men, women, and children, their nails torn off, their eyes put out, their bodies run tlirough with pikes.*....--Zsolt (discuție) 23 august 2011 18:28 (EEST)
• și iată ce scrie Meyers Großes Konversations-Lexikon, 1905, vol.I, pag. 50 : ...– Am 10. und 19. Mai 1849 wurde A. von den Rumänen fast zerstört und die ungarische Bevölkerung niedergemetzelt.--Zsolt (discuție) 23 august 2011 20:13 (EEST)

Nu doresc să minimalizez "gesta olachorum" din timpul conflictului dintre românii conduși de Iancu și trupele revoluționare conduse de Kossuth, dar Wenckstern nu cred ca a acționat ca reporter în înțelesul de azi al cuvântului, ci a stat la fereală la Londra (ar fi fost periclitat pe continent). Citatul cred că provine din ce i-a povestit unul dintre liderii revoluției maghiare din 1848-49, generalul timișorean (și adj. al min. apărării) György Klapka. În textul de la de.wikipedia.org scrie clar: "Er übersetzte weiter Werke ins Englische, z.B. von General Klapka über den Freiheitskampf der Ungarn 1848/49". ("A tradus în continuare {e vorba de timpul de după stabilirea lui la Londra} lucrări în engleză, de exemplu de generalul Klapka despre lupta pentru libertate a ungurilor (în) 1848/49".) Deci sursa o fi fost nu gazetarul german, ci însuși Klapka Gyuri. Iar Klapka o fi avut date din ce i se reporta, în timpul revoluției, "de pe teren". Interesante ar fi în acest context depoziții din partea unui György Pomutz (Gheorghe Pomuț), Gheorghe Barițiu, Simion Bărnuțiu etc., dar se pare că nu-s din astea. Și bineînțeles și din alte izvoare, care or fi prin biblioteci. -- 188.192.248.77 (discuție) 27 august 2011 17:03 (EEST)

Opinie

Biserica romano-catolică din Zlatna. În dreptul intrării se află soclul statuii Sf. Ioan Nepomuk (distrusă), iar alături (dreapta), bustul lui Petru Dobra (anii 1970)

Bustul lui Petru Dobra, în grădina bisericii romano-catolice incendiate la ordinul său

Este păcat, în opinia mea, că contribuțiile etnicilor maghiari se concentrează aproape exclusiv pe prezentarea aspectelor tragice legate de conviețuirea popoarelor român și maghiar în Transilvania. Nu spun să nu se trateze aceste aspecte, dar ar trebui ca etnicii maghiari să scrie și despre lucrurile care ne unesc, nu numai de cele care ne dezbină. Există unele interese politice legate de respectivele articole, de aceea nimeni nu se concentrează și pe aspectele pozitive ale relațiilor româno-maghiare. Așa o fi corect și doar eu singur văd că nu este bine să ne batem în numărul de masacre (care a comis mai multe)? --Cezarika1 27 august 2011 11:20 (EEST)

Subscriu la cele spuse de Cezar. Completez cu observația că istoria nu poate fi scrisă în termenii de "noi" și "ei". Personal nu mă identific cu nici un fel de criminali, indiferent de etnia lor. Sunt mereu și mereu surprins de seninătatea cu care "criminalii noștri" sunt scuzați, iar "criminalii lor" acuzați. Cred că orice om care se respectă trebuie să aplice (sau măcar să încerce) aceeași măsură. Am fost uluit să găsesc luna aceasta bustul lui Petru Dobra lângă biserica romano-catolică din Zlatna, biserică incendiată tocmai din ordinul său, odată cu masacrul asupra populației civile a orașului. Faptul că el însuși a fost mai apoi executat de revoluționarii maghiari, nu-l fac un exemplu și nici nu justifică omagierea sa lângă locul atrocităților comise la ordinul său. Împăcarea cu sine implică împăcarea cu ceilalți, împăcarea cu trecutul și abandonarea provocărilor. Iar în categoria "provocări" se fac remarcați extremiștii din amândouă taberele, pe care personal îi detest cu aceeași măsură. --Mihai Andrei (discuție) 29 august 2011 19:41 (EEST)

Provocările sunt de netolerat pentru oricare tabără. Așa s-au născut masacrele, pogromurile și războaiele. Uităm că războaiele au adus distrugeri, moarte și ură. Este regretabil că unii cred că războaiele ar duce la ceva bun. --Cezarika1 29 august 2011 19:52 (EEST)

Mihai Andrei, ar fi frumos dacă ai verifica mai întâi informațiile: sursele românești nu spun nicăieri că Dobra ar fi ordonat incendierea bisericii romano-catolice și nici masacrul. Nu știu ce spun sursele maghiare. Cât despre masacrarea sutelor de maghiari, toate sursele, inclusiv cele maghiare, spun că acesta s-a întâmplat la Presaca, nu la Zlatna.--Oboyan (discuție) 6 ianuarie 2013 20:02 (EET)

Lista victimelor??

Avem nevoie de lista victimelor? ErdKo 4 ianuarie 2013 01:34 (EET)

"Românii nu au fost doar victime. Au fost la rândul lor călăi. Și noi, românii, am ucis, am jefuit, am incendiat și am violat. Mai mult sau mai puțin decât ungurii? În astfel de cazuri orice statistică sau evaluare cantitativă este fără sens. Documentele nu fac statistici, dar cantitatea poate fi exprimată printr-un singur cuvânt: mult.

În 14 noiembrie 1849, după înfrângerea revoluției maghiare cu ajutorul rușilor, episcopul catolic de Alba Iulia îl informa pe superiorul său, arhiepiscopul de Esztergom, despre evenimentele din Transilvania și starea Bisericii Române Unite (Arhiva primațială din Esztergom, Ungaria, Scit. Cat. D. Erdély). Episcopul a fost echidistant. A arătat starea jalnică a Bisericii românești, unii preoți au fost spânzurați de unguri, alții s-au refugiat. Atât ungurii, cât și românii au jefuit veniturile Episcopiei de Alba Iulia. Povestește apoi ce au făcut românii. În Zlatna a fost prăpăd. Românii au ars casa parohială și gimnaziul, au ucis mulți unguri, pe alții i-au jefuit. Din 1.170 de unguri au mai rămas doar 500! În Abrud românii au devastat casa parohială și școala, iar pe preot l-au ucis. În Vințu de Sus nu a rămas piatră pe piatră, chiar și pomii fructiferi din grădina parohială au fost tăiați și arși. În Aiud românii au incendiat biserica și mănăstirea franciscană, au profanat altarul și l-au rănit grav pe abate. În Baia de Criș a fost distrusă mănăstirea franciscană, în Glodeni și Apalina preoții unguri au fost uciși. Documentul inedit prezentat mai sus este un raport rezumativ referitor la Biserică. Câte altele mai zac prin arhive, unele necunoscute, altele nefolosite ca să nu fie deranjați unii dintre noi! Nu contează cine a ucis mai mult, ungurii sau românii. Execuțiile au fost la ordinea zile și nu fac cinste niciunei etnii, nici ungurilor și nici românilor." vezi [1] ErdKo 4 ianuarie 2013 10:25 (EET)

De acord cu "cantitatea poate fi exprimată printr-un singur cuvânt: mult." Prea mult chiar! Și tragic. Indiferent dacă au fost maghiari sau români, nu se justifică uciderea unor copii și femei. Eu nu voi mai contribui la subiectele sensibile. Bine ar fi ca și alții să facă la fel. Ar fi bine ca pagini de genul ăsta să nu facă parte dintr-un proiect enciclopedic. Numai bine!--Oboyan (discuție) 6 ianuarie 2013 19:59 (EET)

Propunere. Sau lista completa?

Chiar avem nevoie intr-un articol wp. pe lista victimelor? Cum rezolvam aceasta problema la articolul Al Doilea Război Mondial? :))

Ajutor pentru colegul Oboyan pentru inbunatatirea articolului:

Algyógy: 85 embert meggyilkoltak (A dátum: 1848. október) (Gracza II. 424.) Abrudbánya: 1849. május: 1000 védtelen és lefegyverezett embert lemészároltak; az asszonyokat és leányokat megkínozták és meggyalázták. (Jancsó II. 743. Gracza IV. 433.)10 Asszonynépe: 1848 október: több magyart legyilkoltak. (Gracza II. 422.) Balázsfalva: 1848. október. 13.: a helység volt az első nagy vérengzés színtere. Gyárfás Elek főbírót, Czirják József gazdatisztet, Dobay Miklóst és három leányát megkínozták és megölték, (Gracza II. 376., Jakab 385. és Kalonday 4.) Beszterce: 1848. október: 25 magyart véresre vertek. (Jakab 386.) Boklya: 1848. október: 30 magyart legyilkoltak. (Gracza II. 424.) Bolyavölgy: 1848. október: a magyar nemeseket legyilkolták. (Jakab 385.) Borbánd: 1848. október: Baranyay Károly karját és fejét családja szeme láttára lefűrészeltek. (Bracza 422, 425 és Jakab 574.) Borosbenedek: 1848. október: az úri osztály tagjait agyonverték, Szöllössy Eleket elevenen megnyúzták. A magyar lányokat román emberekhez kényszeríttették. (Jancsó II. 629, Gracza II. 419 és 426.) 1849. január: a görögkatolikus pap parancsára 150 aggastyánt, not és gyermeket az árok partján fejszével agyonverték. Elobb megkínozták őket. (Jancsó II. 695.) Borosbocsárd: 73 magyart meggyilkoltak. Köztük Székács tanárt és Péterffy gazdatisztet eke elé fogva verték agyon. (Jakab 574. és Jancsó II. 695.) 48. okt. Bucsesd: 1849. májusban 200 embert legyilkoltak (Jancsó II. 746.) Bucsim cserebi híd: 1849. május: A foglyokat baltával verték agyon. (Jancsó II. 746. és Gracza IV. 437.) Bugyfalva: 1848. októberében a falubeli magyar nemeseket megkínozták és megölték. (Horváth II. 129.) Csáklya: 1848. október: több magyart meggyilkoltak. (Gracza II. 422.) Csanád: 1848. október: A László család tagjait lemészárolták. (Jakab 385.) Diósd: 1848. október: sok magyart megöltek. (Gracza II. 422.) Dombós: 1848. október: egy átutazó magyar embert megcsonkítottak és élve eltemették. (Horváth II. 129. és Gracza II. 422 és 426.) Fejérvár: (Gyulafehérvár) 1848. október: A helységet felgyújtották és Mégai órásmestert elevenen megsütötték. Az áldozatok száma 42. (Gracza II. 337 és Kalonday 4.) Felso Fehér vármegyében: 1848. októberben valamennyi tisztviselőt megöltek és a főbírót megkínozták (Gracza II. 422.) 11 Forrószeg: 1848. október: több magyart meggyilkoltak. (Gracza II. 422) Gerendkeresztur: 1848. október: 200 magyart lemészároltak. (Gracza II. 424.) Gilád: 1848. október: A község magyar érzésű papját lemészárolták. (Horváth II. 66.) Hari: 1849. január: A községet felgyújtották, és 18 magyart megöltek. (Jancsó II. 695.) Hátszeg: 1848. október: 15 magyart a pópa parancsára megöltek. (Gracza II. 376 és 424.) Hosszúaszó: 1848. október: több magyart megöltek. (Gracza II. 422.) Jára: 1849. január: a község magyar lakóit legyilkolták. (Jakab 385., Gracza III. 433., Kemény G. 348.) Kisenyed: 1848. október: 45 magyar család 141 tagját, aggokat, gyermekeket és nőket legyilkolták. Köztük egy kereskedő feleségét és két leányát, a református papot és a Dacsó, Farkas, Bányai, Hodor, Zavar és Szalánczy családok tagjait. (Gracza II. 394.22 és Jakab 385) Kisfalud: 1848. október: több magyart megöltek. (Gracza II. 420.) Kocsárd: 1848. október: 60 magyar embert oly kegyetlenül öltek meg, hogy akik elrejtőzve látták a mészárlást, félelmükben öngyilkosságot követtek el. (Gracza II. 424.) Konop: 1848. október: több magyart megöltek. (Gracza II. 430.) Kövesbánya: 1848. október: a Brády család 14 tagját s a község görög katolikus papját megölték. (Jancsó II. 622. és Gracza II. 422.) Krassó: 1848. október: A környékből menekülő magyarok közül kétszázat megkínoznak és bottal agyonvernek. Péchy Ferencnek például az orrát és fülét vágták le, (Jancsó II. 621., Jakab 385., Gracza II. 418.) Magyarigen: Csak a református papot hagyták életben a magyarok közül, hogy elmondhassa a történteket az utókornak. (Gracza II. 420.) Marosújvár: 1848. október: 90 magyart agyonvertek. (Gracza II. 422.) Mihályfalva: 1848. október: a Földváry család tagjait megölték. (Jakab 385.) Mikeszásza: egy kivétellel valamennyi magyar családot meggyilkoltak. (Jakab 385.) Muzsna: 1848. október: a toborzó oláhok több magyart megöltek. (Gracza II. 376.)12 Móra: Kemtty tábornokot menekülés közben, 1849. augusztusában elfogták s a máglyahaláltól csak Bem mentette meg. (Gracza V. 763.) Nagyenyed: 1848. október: a visszavonuló oláhok a város határában legyilkolták foglyaikat. (Jancsó II. 621.) 1849. január: a várost felgyújtották, és teljesen kirabolták. A tűzvésznek áldozatul esett a híres Bethlen kollégium is. 30.000 kötetes könyvtárával. A lakosok közül 2000 ember szinte teljesen ruhátlanul menekült el. Négyszáz elfogott magyart nemre és korra való tekintet nélkül a legállatiasabb kegyetlenséggel gyilkoltak le. A terhes asszonyokat leírhatatlan módon megkínozták és megölték. Az asszonyokat és leányokat meggyalázták. Török Dániel ügyvédet elevenen megsütötték. A református papot leszúrták. (Jancsó II. 682 p., Kemény G. 348., 347.) Nagylak: 1849. január: a magyar asszonyokat és gyermekeket botokkal verték agyon. (Jancsó II. 694-5) Nagyremete: 1848. október: több magyart meggyilkoltak. (Gracza II. 430.) Naszódvidék: 1848. október: a magyar nőket és férfiakat oszlophoz kötözve kínozták és ölték meg. Huszár bárót lefejezték. (Gracza II. 424.) Örményszékes: 1848. október: a Szalánczy családot kiirtották. (Jakab 385.) Pókafalva: 1848. október: a Hosszútelkin lakó Veress családot kiirtották (Gracza II. 426.) Sásd: 1848. október: az elfogott férfiakat felkoncolták, sok embert a község kútjába hajítottak. (Horváth II. 132., Gracza II. 420., Jancsó II. 628 sqq.) Soborsin: 1848. október: több magyart megöltek. (Gracza II. 420.) Szancsal: 1848. október: több magyart megöltek, (Gracza II. 422.) Szászrégen: 1848. október: a táborozó oláhok több magyart megöltek. (Gracza II. 376.) Szélkút: a magyar tisztviselőket félholtra verték. László Zsigmondot elevenen megnyúzták. (Horváth II. 129. és Gracza II. 422.) Szentmihály: 1848. október: három kispapot megöltek. (Jakab 574.) Torda: a környéken több faluban vérengzés kezdődött és több magyart megöltek. (Gracza II. 402.)13 Veresegyház: 1848. október: Dobay Zsigmond két leányán, apjuk szeme láttára erőszakot követtek el, azután mindhármukat holtra kínozták. (Gracza II. 422. és Jakab 385.) Vesszod: A Farnius család több tagját meggyilkolták. (Jakab 385.) Zalatna: 1848. októberének utolsó hetében Zalatna városában és a mellette fekvő preszákai réten folyt le az 1848-49-es évek legszörnyűbb vérfürdője. A város maga teljesen elpusztult, s vele együtt pusztult el a kamara teljes bányaberendezése. A raktárakban levo pénzkészlet teljes egészében az oláh bandák kezére jutott. 13.000 darab aranyat, 20.000 darab ezüst húszast és 6000 forint papírpénzt raboltak el. A vérengzés a város lakói közül 640 áldozatot követelt. Szemtanúk vallomása szerint a vér még a kocsiutak árkában is araszosan folyt. A oláh asszonyok is kivették részüket embereik munkájából, s kapával verték agyon a magyar asszonyokat. Az áldozatok hosszú ideig temetetlenül hevertek. A románok a lefegyverzett férfiakat és hozzátartozóikat sortűzzel lőttek, majd kaszával-kapával verték agyon. Nem kímélték a csecsemőket és a várandós asszonyokat sem. A fiatal leányokon és asszonyokon sorra a erőszakot követték el. Az áldozatokat megölésük előtt kegyetlenül megkínozták. Több mint kétszáz asszony és gyermek halt kínhalált. Elpusztult a város egész vezetőrétege (bányahivatalnokok, bányabírók, papok, tanárok, orvosok, patikusok, kereskedők). Megöltek 200 iparost és 136 bányamunkást. (Jancsó II. 622., Horváth II. 129., Gracza II. 405.) Zám: sok magyart megöltek. Zsibó: 1848. október: a református papot megkínozták. (Jakab 386.) Gorbó: özv Szentpálinén erőszakot követtek el, majd családjával együtt kútba dobták. (Kemény 14.) Hosszútelke: A hat tagú Veres családok (szülok és négy kis gyerek) kiirtották. (Kemény 7.) Keresztur: Mikus oláh vezér 200 magyart öletett meg. (Kemény 14.) Kisenyed: 1848. október 18-19-én több mint 50 embert öltek meg. (Kemény 23-6.) Kisenyed: Apáthi Klárát (80 éves) nyoszolyáján az udvarra vitték, s itt megégették. (Kemény 71.) Kocsárd: Több mint 60 magyart lemészároltak. (Kemény 14.) Krassó: A lovaglóiskolában 200 magyart mészároltak le. (Kemény 13.) Zalatna: Nemegyey adminisztrátort lelőttek, feleségét és nyolc éves fiát megsebesítették, négy éves fiát megölték. (Kemény 6.) Zalatna: Császár kamarai assessort és feleségét lándzsa döfésekkel és bunkós botokkal ütötték le és ölték meg. (Kemény 6.) Zalatna: Decani orvos feleségét lándzsával döfték át, a földön hánykolódott, védekezett a lándzsaszúrások ellen, míg egy oláh méhébe döfte lándzsáját. (Kemény 6-7.) Zalatna: Az 1848. október 23-án Zalatnán legyilkoltak száma 640. (Kemény 11.) Zalatna: Matókot, egy 70 éves aggastyánt, azt oláhok elevenen felnégyeltek .(Kemény 11.) Zalatna: Miske úrnak két szemébe izzó drótot böktek. (Kemény 12.) Felvinc: A várost 1848. november 13-án porrá égették az oláhok és 200 székelyt legyilkolnak. Földvár és Vörösmart: Axente 1849. januárjában felégeti a városokat. Kalotaszeg: November 3-án az oláhok a város környékét elözönlik és Zentelkét, valamint Szentkirályt felgyújtják. Sikló: Az oláhok egész menekülő csapatot ölnek le. Váka: 1848. október 25-én az oláhok a Brády családot legyilkolták. 19 halott volt, s ugyanekkor a papot tűzbe dobták.

Bibliografie:

Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harcának története 1848-49-ben II. kötet. Kőváry László: Erdély története 1848-49-ben. Pest, 1861. Kalonday Pál: Válasz a román nemzeti komiténak. Jancsó Benedek: A román nemzetiségi törekvések története és jelenlegi állapota. II. kötet. Budapest. 1896-99 Jakab Elek: Szabadságharczunk történetéhez. Visszaemlékezések 1848–1849-re, Budapest, 1880 Grácza György: Az 1848-49-es magyar szabadságharc története, Budapest 1894 br. Kemény Gábor: Nagyenyednek és vidékének veszedelme.

Cu stima, ErdKo 5 ianuarie 2013 21:14 (EET)

Propunere: să se șteargă întreaga pagină.

Am șters de bunăvoie contribuția mea, cu rugămintea de a nu restaura ce am scris eu, până la cererea mea expresă. Sper să fie un model de urmat pentru toți, pentru ștergerea întregii pagini. Masacrele nu au făcut cinste nimănui, nici maghiarilor, nici românilor, iar cei care au ucis civili nevinovați, femei și copii, nu au fost oameni.--Oboyan (discuție) 6 ianuarie 2013 19:48 (EET)

Corect. ErdKo 6 ianuarie 2013 20:02 (EET)

Raspuns si sugestii

Pentru Oboyan: eu cred ca are un rost aceasta pagina. E important ca ambele parti sa stie ca am avut criminali si pe partea romanilor si pe partea maghiarilor. In ultima vreme mi s-a parut ca lumea a uitat (sau nici nu a stiut) acest lucru, care in opinia mea ar ajuta in calmarea spiritelor. Sugestii:

• Avram Iancu ar trebui mentionat macar pentru ca a ucis cam 7000 - 8000 de maghiari
• in concluzie s-ar putea fi mentionat ca in ciuda acestor fapte au fost si exceptii. ma refer la Avram Iancu, care a avut o iubita maghiara care i-a salvat viata - Eltrek 12 martie 2013 7:00 (EET)

• Intrebare. M-am uitat la articolul romanesc despre Avram Iancu si nu am vazut nimic mentionat acolo in legatura cu aceste masacre, de care este vinovat, fiind conducatorul acelor armate de romani din Transilvania in 1848-49, care au infaptuit masacre. Nu credeti ca ar trebui sa se mentioneze si acolo, si nu numai faptele comise de maghiari? Pentru ca articolul acela este foarte unilateral, prezentandu-i pe maghiari ca singurii care au comis fapte urate. Ar trebui sa fim echidistanti, nu?
• Si ce zicxeti despre faptul ca Avram Iancu in Romania este numit erou national, scoli si alet institutii sunt numite dupa el, in fiecare oras se afla statuia sa? Este corect ca un om asa de controversat, la care minoritatea maghiara priveste ca un omorator de mii de maghiari, sa fie numit erou national intr-o tara europeana? Sylvain1975 17 aprilie 2014

E nerealist dacă nu chiar ridicol să atribui cele 7-8000 de victime de naționalitate maghiară lui Avram Iancu. Acela e numărul total al victimelor din rândurile maghiarilor în situația în care aceștia luptau împotriva armatei imperiale și a unui important contingent al armatei țariste. În același timp, românii nu aveau o armată organizată în Transilvania, iar idealurile politice ale revoluționarilor maghiari nu se suprapuneau cu idealurile politice ale românilor, sașilor, sârbilor și ale celorlalte naționalități din cadrul Imperiului Habsburgic. În fine, sunt multe lucruri de spus, multe nuanțe, dar presupun că articolul a fost modificat substanțial, și nu neapărat întru mai multă obiectivitate. Călușaru' ✉ 17 martie 2016 11:49 (EET)

Dilemă

Am o dilemă în legatură cu acest articol. De ce toată munca domnului Oboyan a fost ștersă chiar de către dânsul ?--Georgios Basiklios (discuție) 9 august 2019 10:58 (EEST)