Samu Borovszky

Date personale
Samu Borovszky

Născut	25 octombrie 1860^[1]^[2] Karavukovo, Districtul Bačka de Vest, Serbia
Decedat	24 aprilie 1912 (51 de ani)^[1]^[2] Budapesta, Austro-Ungaria
Înmormântat	Cimitirul Kerepesi
Cetățenie	Ungaria
Ocupație	istoric
Limbi vorbite	limba maghiară
Modifică date / text

Samu Borovszky de Adamóc și Vittenc (n. 25 octombrie 1860, Karavukovo, Districtul Bačka de Vest, Serbia – d. 24 aprilie 1912, Budapesta, Austro-Ungaria) a fost un istoric, cercetător în domeniul istoriei locale, membru corespondent al Academiei Maghiare de Științe din 1899, arhivar și director de birou.

Biografie

S-a născut în Bácsordas, localitate cu majoritate germană, într-o veche familie nobiliară evanghelică. Tatăl său, Pál Borovszky de Adamóc și Vittenc (1826–1891) a fost inginer la lucrările de regularizare a Dunării.^[3] Familia s-a mutat la Salonta în 1870, unde Samu și-a început studiile liceale, pe care le-a continuat la Békés din 1873. Din 1876 a studiat la liceul reformat din Budapesta. Între 1879 și 1883 a fost student la Universitatea din Budapesta și a beneficiat de o bursă.

Din 1880 a devenit secretar al lui Móric Lukács, iar din 1882 al luiMenyhért Lónyay, președintele de atunci al Academiei Maghiare de Științe. În 1884, a fost promovat arhivar academic. În 1889 a devenit membru al Consiliului Director al Societății Istorice, iar din 1899, membru corespondent al Academiei.

Împreună cu János Sziklay, a editat volumele I–IV ale seriei intitulate Magyarország vármegyéi és városai (în traducere: Comitatele și orașele Ungariei (1896 – 1914). De asemenea, a fost redactorul mai multor volume intitulate A Nagy Francia Forradalom és Napoleon (în traducere: Marea Revoluție Franceză și Napoleon).^[4] Între 1909 și 1912 a fost secretarul Societății Maghiare de Istorie și redactorul revistei Századok. S-a ocupat de perioada migrației, preistoria maghiară, și a fost cercetător al rudeniei limbilor fino-ugrice.

Lucrări

1883 - A dákok. Ethnographiai tanulmány, Budapesta REAL-EOD - (în traducere: Dacii. Studiu etnografic)
1884 - A longobardok vándorlása, Századok - (Migrația longobarzilor)
1885 - Martyrologium, Egyet. Phil. Közlöny
1889 - Vita Scti Severini, Egyet. Phil. Közlöny - (Viața Sfântului Severin)
1894 - A honfoglalás története, Budapesta - (Istoria cuceririi patriei)
1896–1897 Csanád vármegye története 1715-ig, Budapesta, I-II. - (Istoria comitatului Cenad până în 1715)
1899 - A Szirmay család czímeres levele, Turul - (Scrisoarea cu blazon a familiei Szirmay)
1900 - A nagylaki uradalom története, Budapesta - (Istoria domeniului Nădlac)
1901 - Egy alajbég telepítései: adatok az Alföld XVII. századi történetéhez, Budapesta - (Coloniile unui alajbég: date despre istoria Câmpiei Maghiare în secolul al XVII-lea)
1900/1931 - A népvándorlás kora. Nagy Képes Világtörténet^⁠(d) - (Epoca migrațiilor)
1903 - Az időrendbe szedett váradi tüzesvaspróba-lajstrom (împreună cu János Karácsonyi Online - (Lista cronologică a probelor de foc de la Várad)
1908 - Szendrő vára MEK - (Castelul din Szendrő)
1909 - Borsod vármegye története, Budapesta REAL-EOD - (Istoria comitatului Borsod)
1911 - A Nagy Francia Forradalom és Napoleon, Vol. I–V - (Marea Revoluție Franceză și Napoleon)

Seria Magyarország vármegyéi és városai

Comitatul Hont și Selmecbánya - coperta cărții

Cu participarea sa, s-au finalizat 25 din cele 26 de volume din seria monografică a comitatelor și orașelor maghiare. Din cauza morții sale, nu a participat la editarea volumului Somogy. Seria a fost, de asemenea, reeditată, după schimbarea regimului în Ungaria. Mai târziu, seria a fost criticată în principal pentru caracterul său comercial și producția în serie,^[5] totuși, de-a lungul timpului, a devenit o lucrare fundamentală de referință, deoarece în acea perioadă doar rareori au apărut proiecte de monografie similare.

Articol principal: Magyarország vármegyéi és városai.

Volumele seriei în ordinea publicării:

1896 - Abaúj-Torna vármegye és Kassa - (în traducere: Comitatul Abaúj-Torna și Košice)
1897 - Fiume és a magyar-horvát tengerpart - (în traducere: Fiume și litoralul maghiaro-croat)
1898 - Vas vármegye - (în traducere: Comitatul Vas)
1899 - Nyitra vármegye - (în traducere: Comitatul Nyitra)
1900 - Szabolcs vármegye - (în traducere: Comitatul Szabolcs)
1901 - Bihar vármegye és Nagyvárad - (în traducere: Comitatul Bihor și Oradea)
1903 - Bars vármegye, Gömör és Kishont vármegye - (în traducere: Comitatul Bars, Comitatul Gömör-Kishont)
1904 - Pozsony vármegye és Pozsony - (în traducere: Comitatul Pojon și Bratislava)
1905 - Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely - (în traducere: Comitatul Zemplén și Sátoraljaújhely)
1906 - Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város - (în traducere: Comitatul Hont și orașul regal Selmeczbánya)
1907 - Komárom vármegye és Komárom - (în traducere: Comitatul Komárom și Komárom)
1908 - Esztergom vármegye, Győr vármegye, Szatmár vármegye - (în traducere: Comitatul Esztergom, Comitatul Győr, Comitatul Sătmar)
1909 - Bács-Bodrog vármegye, vol. I–II - (în traducere: Comitatul Bács-Bodrog, vol. I–II)
1910 - Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, vol. I - (în traducere: Comitatul Pest-Pilis-Solt-Kiskun, vol. I)
1911 - Nógrád vármegye, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, vol II - (în traducere: Comitatul Nógrád, Comitatul Pest-Pilis-Solt-Kiskun, vol. II)
1912 - Torontál vármegye - (în traducere: Comitatul Torontal)
1914 - Somogy vármegye, Temes vármegye, Temesvár (în traducere: Comitatul Somogy, Comitatul Timiș, Timișoara)

Note

^ ^a ^b Borovszky Samu, accesat în 9 octombrie 2017
^ ^a ^b Samu Borovszky, Autoritatea BnF
^ „Kozák Péter, Névpont.hu: Borovszky Samu, adamóczi és vittenczi”.
^ A mű szerzőinek és szerkesztőjének adatai a WorldCat oldalán.
^ Mályusz Elemér^⁠(d) 1929: Falutörténet. Magyar Szemle VI/I/22, 174-179. (In: 2003 Klió szolgálatában - Válogatott történelmi tanulmányok. Budapest, 518)

Bibliografie

B. S. l. tag emlékezete (MTA Emlékbeszédek, XVI.)
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki), Budapesta: Hornyánszky, 1891
Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Ágnes Kenyeres (ed.). Budapesta: Akadémiai. 1967. 250–251. o.
Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapesta: Akadémiai. 1994. 271. o. ISBN 963-05-6805-5

Lectură suplimentară

Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség [1]
Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944., 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára I–X. (elkészült rész: A–Felméri), Budapest, Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931–1932.
Győri életrajzi lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr: Győri Városi Könyvtár. 1999. ISBN 9630371278
Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002
Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918
Makó története a kezdetektől 1849-ig. Szerk. Blazovich László. Makó, 1993
Makoldy Sándor: Magyar gyorsírók pantheonja. Kalauz a Budapesten eltemetett magyar gyorsírók életrajzához és sírjához. Szirt Gizella felvételeivel. Budapest, Gyorsírási Ügyek M. Kir. Kormánybiztossága, 1940 (Az egységes magyar gyorsírás könyvtára 184.)
Magyar nagylexikon I–XIX. Főszerk. Bárány Lászlóné et al. Budapest: Akadémiai; (hely nélkül): Magyar Nagylexikon. 1993–2004. ISBN 963-05-6611-7
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 I–III. Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003.
Révai nagy lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911–1935.
Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6
Tolnai világlexikona I–VIII. Budapest: Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap- és Könyvkiadó-vállalat. 1912–1919.
Tolnai új világlexikona I–XVIII. + I–II. (pótkötetek). Budapest: Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt. 1926–1933.
Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: Studium. 1926.
Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8

[d8c2c9a61835731112e1183ccb3081cd-1] Borovszky Samu, accesat în 9 octombrie 2017

[eba8fc61924b49c30c851b6e87799702-2] Samu Borovszky, Autoritatea BnF

[adatlapja-3] „Kozák Péter, Névpont.hu: Borovszky Samu, adamóczi és vittenczi”.

[4] A mű szerzőinek és szerkesztőjének adatai a WorldCat oldalán.

[5] Mályusz Elemér^⁠(d) 1929: Falutörténet. Magyar Szemle VI/I/22, 174-179. (In: 2003 Klió szolgálatában - Válogatott történelmi tanulmányok. Budapest, 518)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]